<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://www.blogger.com/navbar.g?targetBlogID\x3d8538900681090052939\x26blogName\x3dNem+kifejezetten+%C3%A9rdekes+%C3%A9letem+nem+k...\x26publishMode\x3dPUBLISH_MODE_BLOGSPOT\x26navbarType\x3dSILVER\x26layoutType\x3dCLASSIC\x26searchRoot\x3dhttps://kibou-no-uta.blogspot.com/search\x26blogLocale\x3den_US\x26v\x3d2\x26homepageUrl\x3dhttp://kibou-no-uta.blogspot.com/\x26vt\x3d-7163025431242435042', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script>



Bituwin - template

Wednesday, November 14, 2007
Fifi és London ^o^

マコが書いた言葉を読んだ後、あたしは感動したので、ちょっと自分の色々な考えを書く。
マコちゃん、頑張ってください!あたしも他の国にいる友達に連絡するのが時々難しくなると知ってるから。でも、やっと会えるときに、幸せを前よりもっと強く感じて、その幸せはもっと自分の心の中で残るんじゃないだろう。*(^_^)* 

Itt volt szombat óta 3 napig Fifi, és noha június óta nem láttam, és annyira nem beszéltünk sokat mint régen (nyilván), mégis teljesen olyan volt mintha sose lakott volna messze tőlem, csak épp sokkal boldogabb voltam amikor vele voltam ^o^
Sok mindent csináltunk... eltévedtünk Islingtonban; Boci Boci Tarkát és kínai gyerekdalt tanultunk; pizzáztunk és szedegettük a nemkívánatos adalékokat ki belőle (petrezselyem és hagyma); megettünk egy liter Tesco csokifagyit egy ültő helyünkben; voltunk a Tate Modernben, mely nem igazán tetszett egyikünknek se; sétáltunk a Temze-parton a cseszett hidegben és szélben; ettünk isteni dim sumot Chinatownban (oda még visszamegyek... *nyáááááááááááál*); idegeire mentünk egy kisebb sornak a purikura gépnél; megnéztünk egy koreai filmet aminek nem értettük hogy mi a cselekménye (de azért vicces volt XD); Fifi megismertette velem a Yukimi Daifuku nevű iiiiisteni finom desszertet, mely letaszította a mochit az első helyről a dobogómon; meghallgatta és érdekesnek találta az antropológia előadásomat; Michaellel és Laurennel ebédeltünk a szokásos koreai helyen; nézegettünk fotókat; sokat és fulladva röhögtünk a nagy semmin; beleöntöttük véletlen a fél lábas tortellininket a mosogatóba *dirr*; voltunk a St Paul katedrálisnál, de 8 font belépő miatt nem mentünk be; ettünk sushi bentot az Itsuban; elmentünk a Mitsukoshiba, ahol megvettem a Genbu 7-et (waiwai); Tescoban kerestünk Krispy Kream donutokat; említett termék 2 baznagy dobozát egyensúlyozva a kezünkben rohantunk elérni a vonatot... és még sok más :)



Wahhh... remélem, nemsokára (február-március környékén) le tudok menni Liverpoolba~
(Jah, kaptam Fifitől egy piros Liverpoolos ipod-tokot XDDDD Sajnos még a régi kisebb képernyőjű ipodra van, de ráfér az enyémre is, csak kicsit takarja a képernyőt... na, majd kivágom, gumiból van XD)

んとね~人によって、大問題や面倒だと感じることが違うけど、本当の問題がなくても、人間はいたずらに心配してると思う・・・ One person's problem could be another person's happiness... csak kár, hogy sosem a megfelelő embert találják meg ezek a problémák :/


Labels: , , ,


0 comments

0 Comments:

Post a Comment