Nagy az év végi hajtás az egyetemen - mindig azt hiszem hogy nem lehet rosszabb, de aztán kiderül, hogy mégis. :S Nem is részletezem mi mindent kell még a maradék másfél hétben csinálnom, csak elborzadnék újfent -a lényeg, hogy mégiscsak másfél hét már csak! Aztán két szűk hét otthon, de sajna még akkor is esszét kell irnom majd szünet utánra. Illetve kettőt. Plusz szakdoga. Nem fogok unatkozni...

Beszéltünk ma Dáviddal arról hogy mi lészen egyetem után... megállapodtunk, hogy mindkettőnknek tökmindegy hol találunk melót, csak együtt tudjunk lenni mert ezt a távcuccot nem akarjuk tovább csinálni, és végülis van lehetőségünk másképp, nem úgy mint pl szegény Makoéknak, szóval ez jó. Az más kérdés, hogy miféle melót találunk, de valahogy csak lesz. Szeretnék hinni benne. :) A remény, hogy jövő ilyenkorra már kis szerencsével bőven együtt leszünk mindennap, tartja bennem a lelket :)